Rólam

Imádom a cipőket! Nem tehetek róla, számomra nincs az a mennyiség ami elég lenne. Nem hiszek a pszichológusoknak, hogy a szenvedélyes cipőimádat mögött valami lelki gond húzódik meg… Mint minden nőt, engem is érdekel a divat, szeretek én mindent a parfümtől a kiegészítőkön át a lélegzetelállító fehérneműig, de ami mindent visz az a cipő. Nem tudom miért. Ha betévedek egy divatboltba, tekintetem mint egy lézer sasé, rögtön körbepásztázom a területet: hol vannak a cipők?! Engem inkább a polgárpukkasztó, extrém stílus ragad magával, de vannak igen letisztult stílusú darabjaim is. Nem is kevés… Soha nem lehet tudni, mikor lesz olyan kedvem, hogy éppen visszahúzódó cicus akarok lenni?

Miért akarok minden cipőt megszerezni? Miért? Talán mert véleményem szerint a cipő öltöztet a legjobban. Nem számít, hogy alacsony, magas, kövér, sovány vagy, egy jó cipőt viselve akár Istennőnek érezheted magad. Én annak szoktam érezni magam… Persze, iszonyat kritikus is vagyok, mert figyelem ám a konkurenciát! Egyszer láttam egy nőt abban a combig érő vadító lakkcsizmában, amit már elég régen vadászok az én méretemben és nem csak a sárga irigység miatt mondom, de sajna cipőimádónk igen túlsúlyos és magas volt és ez az összkép sem vonzó, sem divatos nem volt, hanem a drága lábbeli hirtelen filléres flanc lett:.( Szóval azért fontos az önkritika és jó ha kettő-három-négyszáznégyig elszámolunk, alszunk egy párat mielőtt macskanővé avanzsálunk egy puritán kisugárzással.

Honnan indult a cipő? Ki találta fel? Mi a fontos? Kényelem vagy divat? Esetleg mindkettő?

Utána járok és lépésről lépésre megpróbálom bemutatni a cipő történetét és talán választ találok arra, hogy mi a varázsereje imádatom tárgyának.

Tartsatok velem! Gyertek vissza minél többször oldalamra, írjátok meg élményeitek, kommentáljatok, adjatok ötleteket, csatlakozzatok hozzám, ha ti is a cipők rabjai vagytok!